TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről

Az Országgyűlés 2017. évben módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt (ásott vagy fúrt kút), ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Vízjogi engedély a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.

A jogszabály nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján összefoglalva a jegyző engedélye szükséges, ha

  • a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti,
  • a kút épülettel rendelkező ingatlanon van,
  • magánszemély a kérelmező,
  • a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja;
  • a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

 

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt szakterületi tervezői jogosultsággal rendelkező szakértővel tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint.

Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól!

A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.

A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

Aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

 

Jelenleg a fentiekben ismertetett szabályok hatályosak, ugyanakkor felhívjuk az ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelenleg kezdeményezte a jogszabály módosítását, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban megtörténhessen, kezdeményezte továbbá, hogy a moratórium 2020. december 31-ig kerüljön meghosszabbításra.

Egyelőre erről még nem született döntés, így mindenki türelmét kérjük. Természetesen a döntésről és az annak megfelelő eljárásról, teendőkről minél szélesebb körben és részletesen tájékoztatni fogjuk a lakosságot.