Református templom

3349 Nagyvisnyó, Kertész u. 2.

A község templomáról az 1720-as években, mint kőtemplomról írásos emlék maradt fenn. A templom középső szakaszát 1769-70-ben átépítették, nyugati szakasza 1803-ban épült, a keleti szakasz és a torony építését 1810-ben fejezték be. Festett fakazettás mennyezete az ország második legnagyobb méretű ilyen mennyezete. 1805-ben Rezbár Szügényi Antal várkonyi képfaragó mester készítette.

Faluház

3349 Nagyvisnyó, Felszabadulás út

A községben 2002-ben került megnyitásra a Faluház. Itt kerül bemutatásra a nagyvisnyóiak régi életét reprezentáló állandó kiállítás.
(Megtekinthető a Polgármesteri Hivatalnál történő előzetes bejelentkezés alapján)

Mihalovics bánya

3349 Nagyvisnyó, József Attila út

A volt kőfejtő fehér kalciterekkel átszőtt vékonypados, bitumentartalmától fekete perm kori mészkövet, mészmárgát és agyagmárgát tár fel, nem ritkák a fekete kovaszivacs-tűkből képződött tűzkőlencsék. A kőzet igen kemény, szilánkos, éles hasadású. A különböző színű (fekete ill. szürkés-barnás) mészkőrétegek váltakozása rendkívül látványossá teszi a bányafalat. A bányát 1982-ben védetté nyilvánították, a Nagyvisnyói Mészkő Formáció geológiai alapszelvénye.

Bükki Nemzeti Park

A Bükk hazánk átlagmagasságát tekintve legmagasabb hegységünk, mészkő ormai meghaladják a 800-900m-es magasságot. Meredek ormai, a „Kövek vonulata”, mély szurdokvölgyei, a Bükk-fennsík karsztos felszíne, hegyi rétjei, változatos élőhelyi feltételeket biztosítanak az itt megtelepedett növény- és állatvilág számára. Több endemikus, reliktum, a hazai és nemzetközi viszonylatban ritka faj ismert a Bükkben. A karsztos hegység kiterjedt barlangrendszerrel rendelkezik, a hazai ismert barlangoknak több, mint egynegyede itt található. A hegység forrásbarlangjai az ősember lakóhelyei voltak. A magaslatokon a sáncok, földvárak maradványai, várromok, máshol kolostorromok emlékeztetnek arra, hogy a hegységnek jelentős szerepe volt a történelmi korokban.